A Marcal mentén, Kemenesalja keleti szegélyén találjuk az alig háromszáz lakosú községet. Környéke többségében sík, melyet csak a falutól északra folyó Kodó patak völgyének mélyebb területe szakít meg. A Marcal mellékén, az egykori berkek helyén rétek, legelők vannak. Másfelé főleg szántóföldeket találunk, csak a nyugati határszélen borítják nagyobb erdők a tájat.
  A községet csak egy mellékút szeli át: a Celldömölk-Jánosháza főútról Izsákfa után balra letérve, illetve a közeli Boba irányából közelíthető meg. Vasúti megállóval is rendelkezik, a Szombathely (-Celldömölk-) Budapest vonalon.

A település neve egy 1409-ben keltezett oklevélben bukkan fel először, Koch - tehát már a mai - alakjában. A dömölki apátság szerint korábban az ő jobbágyaik voltak, de a 15. században kivonták magukat a fennhatóságuk alól, és szabadokká - köznemesekké - váltak.
  A török időkben Kanizsára fizettek adót, ezt azonban a sorozatos emelések után abbahagyták. 1646-ban Köcsk lerohanása után kénytelenek voltak ismét adózni.
   A Mindenszenteknek tisztelt katolikus templomát korábban Bobával közösen használták. 1732-ben vették el az evangélikusoktól, 1743 körül újjáépítették.
  A falu régi házai előkertek nélkül épültek. A házak között magas kőkerítések, gyakran udvari kamrák voltak. A főutca ma is hangulatos, őrzi ezt a településképet. A Vasi Múzeumfalu kemenesaljai portájára innen lett áttelepítve egy tömésfalú, kétosztatú pajta.

Nevezetességek

Fontosabb címek