A táj éghajlata mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, enyhe telű.
A felhőzet évi átlaga 55-60%, a napsütés évi összege kevéssel 1900 óra
körül alakul. Tele viszonylag enyhe, januári középhőmérséklete -1 és -2 Celsius-fok
közé esik, téli nap évente 25-30 fordul elő. A téli lehűlések viszonylag mérsékeltek,
kemény fagy az ország többi tájához képest ritkábban lép fel. Tavasszal a hőmérséklet
napi átlaga április 15-20 között emelkedik 10 fok fölé, az utolsó fagy április
10-15. között jellemző. A közismert "májusi fagyosszentek" ritkábban és kisebb
kártétellel jelentkeznek.
A nyár melegebb, mint a környező tájakon, a júliusi középhőmérséklet
20,5-21 fok. Nyári jellegű nap 60-65, hőségnap 10-15 fordul elő. Ősszel a napi
középhőmérséklet október 15-20. táján 10 fok alá süllyed. Az első fagyok október
25. körül jelentkezhetnek.
Uralkodó szél az északi, de nem ritka a főként nyáron fújó déli szél sem.
Erőssége alapján az ország mérsékelten szeles tájaihoz sorolhatjuk.
Évi csapadéka 650-700 mm között változik, északkelet felé haladva fokozatosan
csökken a csapadék mennyisége. A legtöbb eső júliusban hullik, míg legszárazabb hónapunk
a január. Összességében elmondható, hogy térségünk az egyébként csapadékos Vas
megye legszárazabb területe.
Hóban viszonylag szegény a táj, a hótakarós napok száma 35-40. Az első havazásra
általában november közepén számíthatunk, de előfordult már, hogy január 4.-ig váratott
magára az első hó. Utolsó havazásra többnyire március második felében kerül sor, de nem
ritka - különösen manapság - az áprilisi hó sem, sőt, 1915-ben május 21.-én is
hullott hó. A hótakaró vastagsága valamivel
nagyobb, mint a szomszédos Sopron-Vasi síkságon, átlagosan 25-30 cm.