Kemenesalja egyik legszebb részén, a szőlőhegyek lejtői és a síkság találkozásánál fekszik a mintegy 600 lelket számláló község. Határának felső, északi részét a Cser fennsíkja foglalja el, erdőkkel borítva, melyet néhol rétek, legelők, kisebb szántóterületek szakítanak meg. A plató délkelet felé völgyekkel tagolt dombhullámokká bomlik, így ereszkedik le Kemenesalja síkjáig. A lejtőkön szőlők, gyümölcsfák díszlenek, pincéket rejtve, kis akácerdők, veteményesek mozaikjával színesítve. Más a táj arculata a délkeleti részen, ahol az enyhén hullámos, alföldies jellegű felszínen szántóföldek vannak.
  Bár nem érinti a falut főbb közlekedési útvonal, könnyen megközelíthető Celldömölk felől, a Sárvárra tartó főút Celldömölk határában levő leágazásától észak felé haladva. Ugyanezen főútról Tokorcs középpontjában is letérhetünk Kemenesmihályfa felé, egy keskenyebb mellékúton. Vasúti megállóhellyel is rendelkezik, a Szombathely - Celldömölk(-Székesfehérvár- Budapest) vonalon.

Feltehetően a település neve először Csep (Csép?) volt, mely a jelenlegi falutól kissé délkeleti irányban, valahol a későbbi TSZ közelében lehetett. Elnéptelenedése után az Osl család Mihály nevű familiárisa telepítette újra, róla kaphatta a nevét is.
  Mai nevén 1436-ban említik (Myhalfalva). Birtokosai az Ostffyak, majd leszármazottaik voltak.
  Feljegyzések szerint először 1549-ben hódoltak a törököknek, amelyet a későbbiekben még többször meg kellett tenniük. 1567-ben német zsoldosok garázdálkodtak a faluban, melynek során 30 jobbágy házában okoztak kárt. A 16. században köznemesei, a szomszédos kemenesaljai faluhoz hasonlóan a reformáció fő pártfogói voltak.
  A helyi és környékbeli takácsok 1638-ban céhet hoztak létre, szabályait felsőbb helyen is megerősítették.
  Mihályfa legnevesebb családja a Koltai-Vidos család volt, Vas vármegye egyik legősibb nemesi famíliája. Ők látták vendégül 1706 januárjában Bercsényi Miklóst, aki a Kemenesaljai Evangélikus Egyházmegye gyűlésén vett részt, és Rákóczi iránti hűségre eskette a környék földesurait, lelkészeit, tanítóit. A család leghíresebb tagja Vidos József, nemzetőr ezredes volt, kinek földi maradványat a merseváti kripta őrzi.
  A falutól északnyugatra emelkedő domboldalakon már régóta szőlőművelés folyt, ennek első írásos emléke 1544-ből származik. Már a 17. században hegytörvényt alkottak, melyet Ostffyasszonyfa szőlőhegyének telepítésekor is figyelembe vettek. 1773-ban már két hegymestere volt. Mindezek jelentőségét mutatja, hogy a község címerében is megjelent a 18. században a szőlőfürt. A filoxéravész idején a szőlőterületből sok elveszett.
  1939-től 1946-ig, és 1982-től 1992-ig a település egyesült Kemenessömjénnel Sömjénmihályfa néven, azonban a lakosság mindkét esetben a szétválás mellett döntött.

Nevezetességek

• Római katolikus templom
  
    A Szent István első vértanúról elnevezett templomot először 1439-ben említették. A hitújítást követően 1732-ig az evangélikusok használták, majd az ellenreformáció során fegyveres erővel vették vissza tőlük. Kriptájában a Dömölky család temetkezett. A visszafoglalás után renoválták, de 1781-re erősen leromlott állapotba került, így Szily püspök a Helytartótanácshoz fordult segítségért.
    A templomban 1974-ben régészeti kutatásokat végeztek, ezek szerint a hajó és a szentély középkori, román stílusú, a torony és a sekrestye barokk. Az egyhajós templom szentélye keskenyebb a hajónál, és félkörívesen záródik. A torony a nyugati homlokzat előtt áll. A főoltárt Willibald Maurer soproni mester faragta, 1787-ben. A felette levő képet Dorfmeister István festette, rajta Szent István megkövezése látható. Mellette Szent István és Szent László festett szoborhatású képeit találjuk. A falakra Dorfmeister a Hit-Remény-Szeretet szimbólumát, a mennyezetre ovális mezőbe Izsák feláldozását festette. A klasszicista szószéken angyalos dombormű látható.
  
  
• Evangélikus templom
  
    Épült: 1817-ben.
  
  
• Vidos-kastély
  
    A kastélyt építtető koltai Vidos család régi Vas vármegyei nemesi família, kiknek őseit V. István király emelte nemesi rangra 1272-ben. A család már a XVI. század közepén rendelkezett Mihályfán birtokokkal.
    A kastélyt első formájában Vidos Zsigmond emeltette a XIX. század első negyedében, klasszicista stílusban. Fia, Dániel, aki Vas vármegye alispánja lett, 1870-ben historizáló (eklektikus) stílusban átalakíttatta, bővíttette. Itt őrizték a család ősi levéltárát, melyben több régi, pergamenre jegyzett irat is volt.
    A mai, kibővített L-alakját az 1911-es átépítés során kapta a kastély. Ekkor épült a rövidebb szárnyra az emelet, a terasz fölé pedig a torony, melyben toronyszobát alakítottak ki. A hosszabb szárny utca felőli végére terasz került, melyhez kovácsoltvas korláttal díszített lépcső vezet fel. Szintén ekkor alakították ki az alagsor lakószobáit. A kastély homlokzatai az átalakítás során teljesen új, szecessziós jellegű architektúrát kaptak.
    Vidos József halála után az államosításig fia, (VI.) József cs. kir. kamarás, huszárezredes, johannita lovag lakta az épületet. A II. világháború végén orosz csapatok sajátították ki legénységi szállás céljára, jelentős károkat okozva. Az 1950-es években toldalékkal bővítették, teraszát beépítették. Egy ideig általános iskola és tsz-major, majd óvoda működött benne, a rendszerváltást követően varrodát helyeztek el falai között. Jelenleg üresen áll a 2002-ben magántulajdonba került kastély.
  
  
• Vidos-kúria (ősi Vidos-kastély)
  
    A mai kúria nagyobb része a XVIII. század közepén készült. Amíg az új kastély (lásd feljebb) fel nem épült, a család ebben az épületben lakott.
    A família legismertebb tagja, Vidos (II.) József, későbbi nemzetőr főparancsnok, kormánybiztos itt, a kúriában született.
    Az épület mai formáját egy XIX. század közepi átalakítás során kapta, mikor az árkádos folyosót beépítették, és a főhomlokzat elé két, belül szobával ellátott rizalitot emeltek.
    Az államosítás után is lakóházként szolgált, majd a rendszerváltás után Szuhay Balázs színművész felesége vásárolta meg, aki maga is Vidos-leszármazott volt. Ekkor teljesen helyreállították a kúriát, amely ma is magánkézben van.
  
  
• Minnich-kastély
  
    A mai általános iskola közelében álló kastélyt Vidos Kálmán Vas vármegyei főszolgabíró emeltette a XIX. század közepe táján. Következő ismert birtokosai Zichy Gyula gróf, és felesége, Holló Julianna voltak. Zichy gróf halála után Minnich Oszkár nyugalmazott vezérkari ezredes és felesége vásárolták meg az épületet, melyet az államosítás után is megtarthattak halálukig. Ezután a Művelődési Minisztérium tulajdonába került, és a helyi tanács kapta meg kezelésre. A kastélyban először általános iskolát, majd később óvodát és napköziotthont helyeztek el, jelenleg is ezt a célt szolgálja. A kastélyparkban több vadgesztenyefa és egy kolorádófenyő még látható.

Fontosabb címek

• Polgármesteri hivatal
    Cím: 9511 Kemenesmihályfa, Bercsényi u. 8.
    Telefon: 95/434-001
  
  
• Térkép
• Kemenesmihályfa honlapja
• A Kemenesmihályfai Általános Iskola honlapja

Állandó programok

• Falunap
    Minden év augusztusában